Napvédelem felsőfokon – mi is az az SPF
Személy szerint én imádom a nyarat, imádom a perszelő napsütést, imádok barnára sülni és - amíg még nem váltam anyává -, imádtam reggeltől estig heverni egy nyugágyban valami jó könyvvel a kezemben. De ahogyan Dávid születésével búcsút inthettem a nyugodt tengerparti pihenésnek, úgy búcsút mondtam az önfeledt napfürdőzésnek is.
Míg 10 évvel ezelőtt még egyáltalán nem izgatott, hogy milyen káros hatásai vannak a napfénynek, addig ma már – érett fejjel és sokkal több információ tudatában – korántsem fekszem ki olyan nyugodtan a perzselő forróságba. Hogy miért, arról a múltkori – az UV-sugárzással foglalkozó – bejegyzésemben írtam. S ha már megosztottam veletek, hogy mit érdemes tudni a napsugárzás káros hatásairól, akkor gondoltam, azt is megosztom, hogy mit lehet tenni ellene, ha nem akarunk nyáron is talpig felöltözve járni, netán egy sötét barlangba költözni.
Milyen fényvédőt és hogyan érdemes használni?
A drogériák polcait elnézve én csak kapkodom a fejemet. Rengetek típusú fényvédőt látni a naptejtől kezdve, az olajon át a spray-s változatokig, az 5-től az 50 faktorosig. De hogyan válasszunk és mi a lényegi információ a sok marketing mögött?
Fényvédő vásárlásakor az első és legfontosabb szempont, hogy az UVA és az UVB sugarak ellen is hatékony legyen. Minden más csak ez után jöjjön! S hogy melyik véd és hogyan, abban a különféle jelölések segítenek – már ha értjük őket.
A rejtélyes SPF jelölés
Kezdjük a különféle kozmetikai cikkeken (naptej, arckrém, alapozó, púder stb.) gyakran látható SPF felirattal, ami nem más, mint a Sun Protection Factor rövidítése, és azt jelenti, hogy az adott termék hatásos véd az UVB-sugárzással szemben. Az SPF után található szám pedig egy szorzó, amely azt mutatja, hogy a bőrünk saját védelmét hányszorosára tudjuk növelni, ha használjuk ezt a fényvédőt.
Az én bőröm például egészen jól bírja a napot. Nem vagyok fehér, se szeplős, de barna bőrű sem. Mondhatni átlagos a színem. Az átlag bőr saját védelmi rendszere pedig nagyjából 20 percet bír, mielőtt elkezd megégni. Ha viszont bekenem magam egy SPF 10 jelölésű naptejjel, akkor a bőröm saját védekező idejét megszorzom 10-zel, azaz 20x10=200 percig (nagyjából 3-3.5 óráig) lehetek a napon káros mellékhatások nélkül. Ha viszont egy SPF 20 krémet használok, akkor 20x20=400 percet (kb. 6.5 órát) és így tovább.
Akinek fehérebb a bőre annak azonban eleve alacsonyabb a saját „napvédő” rendszere, így nála az alapszorzó nem 20 lesz, hanem 10 vagy 5, aki viszont olyan szerencsés, hogy kreol bőrű, annak elég lesz az alacsonyabb SPF érték ahhoz, hogy ne égjen le.
Az SPF jelölésű termékek nem védenek az UVA ellen
Ez tehát az UVB elleni védelem, ám hátra van még az UVA. Utóbbira csak nem rég kezdett mindenki jobban odafigyelni, mivel sokáig azt hitték, hogy ártalmatlan, pedig az UVA-nak ugyan úgy rákkeltő hatása lehet, mint az UVB-nek, úgyhogy erre is jobb gondot fordítani.
Az UVA elleni védelmet a PPD (Presistent Pigment Darkening) jelöli. Itt nem igazán találhatunk számokat, mivel a hatásfokát nehéz számszerűsíteni, helyette az alacsony, közepes, magas meghatározásokkal találkozhatunk, esetleg egy sima + jellel.
Nagyon vigyázzunk, mert az UVA és UVB elleni védelmet sosem jelzik egyetlen számmal, tehát ha azt olvassuk egy terméken, hogy SPF 50 UVA, UVB azt ne higgyük el, sőt azt a terméket inkább hagyjuk is. Ugyan így nem létezik 100%-os, egész napos védelem sem, mivel hiába kenjük be magunkat többször, azzal a napon eltölthető percek számát nem tudjuk növelni. Tehát az ilyen ígéretekkel kecsegtető termékeket se vegyük inkább le a polcról.
Gondoljunk csak bele, ha például én bekenem magam egy 50 faktoros krémmel, akkor 20x50=1000 percig (16 óra) nem égek le, ami igaz, hogy nekem egy egész nap, de aki tejfehér és szeplős, annak csak 5x50= 250 percnyi (4 óra) védettséget nyújt ugyan az a termék, ami még véletlenül sem tesz ki egy kiadós strandolást.
És akkor miért halljuk állandóan, hogy gyakran kenjük be magunkat? Azért, mert a fényvédők kopnak: a víz, a homok, a törülköző, az öltözködés mind-mind koptatja a magunkra kent napvédőt, s ha a réteg eltűnt részben vagy egészben, akkor bizony simán megéghetünk.
Remélem, tetszett és hasznosnak találtátok ezt a bejegyzést, akárcsak az UVA és UVB sugárzásról szólót. Ha pedig szeretnétek hasonló témákban még írásokat (például a fizikai és kémiai fényvédőkről), jelezzétek az instagram vagy a facebook oldalamon.