7+1 hasznos infó és érdekesség Thaiföldről

Visszagondolva Thaiföldre azt mondhatom, hogy az ellentétek országa, amely tele van izgalommal és meglepetéssel. Az egyik város autentikus, a másik hihetetlenül modern. Az egyik sarkon egy fancy kávézó mellett sétálsz el, de a másikon már egy 70 év körüli nénike sütögeti a kis, tolható szekerén a pad thait. Bangkokban állandóan Starbucksba botlottunk, de kissé távolabb már egy longtail boat várt minket, hogy egy csatornatúrán szembesülhessünk a vízre épült viskókkal.

Két hetet töltöttünk Thaiföldön és a 14 nap alatt 3 teljesen más desztinációt érintettünk: Krabit, Phuketet és Bangkokot. Nem állítom, hogy ezalatt a néhány nap alatt Thaiföld szakértője lettem, de azt hiszem, széleskörű képet kaptam az országról és persze sok dolgot meg is tapasztaltunk, ami jól jöhet azoknak, akik a jövőben Thaiföld meglátogatását tervezik.

Hova érdemes utazni Thaiföldön belül?

Thaiföld viszonylag nagy ország és minden területe egy kicsit más, így a vakáció megtervezésekor nem árt tudatosítanunk magunkban, hogy miért is megyünk Thaiföldre. Ha bulizni akarunk, akkor Phuket lehet a célállomás, de itt sem mindegy, hogy melyik része – Patong a legmenőbb ilyen téren. Ha nyugisabb nyaralásra vágyunk, sok kirándulással és látnivalóval, akkor irány Krabi, ha pedig egy helyen akarjuk látni a modern és az autentikus Thaiföldet, akkor jöhet Bangkok. Mi mindhárom helyen jártunk és állíthatom, hogy mind egészen más volt. Persze ezen a három városon kívül akad még millió másik desztináció, így mindenképpen nézzetek utána, hogy a kiszemelt terület miben jó, mi jellemző rá.

Illendőség Thaiföldön

Szerintem nem árt, ha egy utazás alkalmával legalább az üdvözlő formulát és a „köszönöm” kifejezést ismerjük a helyiek nyelvén.
Thaiföldön sokszor látható, hogy a thai emberek összetett kézzel (mintha imádkoznának) üdvözölik egymást – ezt illik viszonozni, tehát ha valaki így köszön nekünk, akkor mi is tegyük össze a két tenyerünket a mellkasunk előtt és enyhén biccentsünk fejet.

Ami pedig a verbális üdvözlést illeti (fonetikusan):

• a nők a ’szávádi káááááááá’ kifejezést,
• a férfiak a ’szávádi kráb’ kifejezést használják.

 A köszönöm pedig (fonetikusan):

• nőknél: ’kopkun kááááááááá’
• férfiaknál: ’kopkun kráb’.

Hol és mit együnk Thaiföldön?

Számomra az egyik legizgalmasabb téma Thaifölddel kapcsolatba az volt, hogy hol ehetünk és hol nem ehetünk, ha már kint vagyunk?
Elárulom, hogy imádom az ázsiai konyhát, a pad thait, a tengeri herkentyűket, a halakat és mindent, ami ázsiai, viszont meglehetősen félős vagyok, ami a konyhai higiéniát illeti. Nem igazán volt kedvem hozzá, hogy egy rosszul választott kifőzde után napokig csak a mosdóban gubbasszak… Éppen ezért, több helyről is informálódtam, hogy hol és mit érdemes és nem érdemes enni. Az egyöntetű válasz pedig az volt, hogy valójában mindenhol lehet enni, ahol sokan esznek, ott ugyanis friss az étel.

De hol esznek sokan? Nos, nem az éttermekben! Bizony! De lássuk is, hogy mit tapasztaltunk.

Az első napokba természetesen mi is inkább a klasszikus étkezési formát választottuk: tehát, üljünk be valahova. Be is ültünk, meg is ebédeltünk, vacsoráztunk, terített asztalnál, pincérrel, ahogyan azt kell. Szép volt, jó volt, de nem voltunk elájulva - legfeljebb akkor, amikor a számlát hozták. Maguk az ételek ugyanis amolyan „futottak még” kategóriát képviseltek, viszont a terített asztalnak és a pincérnek megvolt az ára. Ha étterembe esztek úgy számoljatok, hogy nagyjából az itthoni árakkal – sőt, néhol kicsit drágábbal - találkoztok majd, tehát híre-hamva sincs a legendás thai olcsóságnak. De, ami ennél fontosabb, hogy az igazi thai hangulatnak és ízeknek sem mindig, mert ezek az éttermek sok esetben indiai, olasz tulajokkal rendelkeznek, ami az ételeken is érződik.

Néhány nap elteltével aztán mi is felbátorodtunk és elindultunk, hogy megtapasztaljuk a valódi thai életérzést az étkezések terén is. Itt pedig már nem volt megállás! Elmentünk a food marketekbe, amelyek valójában óriási ételpiacok, ahol a levestől kezdve, a bogarakon át az általad kiválasztott és ott megsütött polipig mindent megtalálni. Ezekből akad zsúfolt, műanyagszékes változat és picit fancy verzió is – mi mindkettőt imádtuk és általában Krabin ilyen food marketekben ettünk miután elszállt a félősségünk. Phuketen már utcai árusoktól is vásároltunk zacskóba szervírozott nyársakat, mire Bangkokba értünk, addigra pedig voltaképpen bárhol képesek voltunk enni bármiféle aggály nélkül. Na, ez volt az igazi gasztrokaland: az utcán, a 70 éves nénike süti a pad thait, te pedig az utca másik oldalán ülsz egy műanyag sámlin és várod, hogy a szintén 70 éve körüli bácsika áthozza neked, amit a néni sütött. Egy kis kulisszatitok: semmi bajunk nem lett az utcai sütödés ételektől, mondjuk arra azért figyeltünk, hogy olyan helyről vásároljunk, ahol thaiok és turisták is esznek!

Egyre azonban érdemes ügyelni, ez pedig a fűszerek! Ami ugyanis nekik „little spicy”, az nekünk már általában igencsak erős, ha pedig „spicy”-t kérünk, az garantáltan ehetetlen lesz a számunkra. Sőt, azt is jó, ha tudjátok, hogy a nagyon erős, fűszeres ételektől is lehet gyomorbajotok, szóval ha az egyik nap túl sokat ülnétek a wc-n az egyáltalán nem biztos, hogy az étel minőségével vagy a higiéniával függ össze, lehet hogy csak túlságosan fűszeres, erős volt a tegnapi vacsi.

Milyen a higiénia Thaiföldön?

Instagramon megkérdeztelek titeket, milyen hasznos infóra lennétek kíváncsiak és ott többen is említettétek a higiénia kérdését. Szóval, erről is írnék néhány sort.

Csapvíz

Kezdeném is az egyik legfontosabbal, a csapvízzel. A csapvíz Thaiföldön egyáltalán nem fogyasztható! Mi még a fogmosáshoz is palackos vizet használtunk - biztos, ami biztos. És mi van a jéggel? - kérdezhetnétek, ahogyan én is kérdeztem, amikor megláttam, hogy minen sarkon jeges gyümölcsturmixot szürcsölnek a turistk és lépten-nyomon koktélbárokba botlottunk... Nos, az ilyen helyeken nem kell tartani attól, hogy csapvítből készítik a jeget. Mi szinte minden nap láttuk, ahogyan a jégszállító autók hozzák-viszik zsákokban a jégkockákat, de egy kis praktikát is elárulok: figyeljétek meg a kiszemelt helyet és az ott használt jégkockát - ha a jég közepén van egy lyuk, akkor az biztosan "gyári" és nem "home made". Viszont vigyázzatok, amikor masszázsnál vagy bárhol megkínálnak titeket egy pohár vízzel, mert az viszont egyáltalán nem biztos, hogy palackos!

WC

Mielőtt kiutaztunk Thaiföldre én is olvasgattam úti beszámolókat és sok helyen azt írták, hogy nem az általunk megszokott ülős wc-vel fogok találkozni, hanem a guggolóssal. Nos, lehet, hogy mi jártunk jó helyeken, de én azt tapasztaltam, hogy szinte mindenhol az európai szabvány várt. Vagy az IS. Az is-t azért írom, mert előfordult, hogy egy nagyobb mellékhelyiségben bementem egy ajtón, ahol guggolós wc fogadott, de amikor kijöttem és bekukkantottam egy másik ajtó mögé, ott már a számunkra megszokott "ülős" wc-t áttam. Persze olyan is előfordult, hogy egy eldugott kifőzdében ettünk és amikor megkérdeztem, hol a wc, elkísértek egy bezárt hotel kerti toalettjébe...

Szintén pozitív csalódásként éltem meg, hogy szinte mindenhol van illemhely: a strand előtt, a piacon, a kirándulóhelyeket és azt leszámítva, hogy általában irgalmatlanul meleg van bent, kifejezetten kulturáltak, főleg a fizetős típusok, amelyek használata nagyjából 100 Ft.

Ami viszont fura volt, hogy sok helyen hiába kerestem a wc papírt, illetve több helyen is kiírták angolul az ajtóra, hogy, ne dobjuk a papírt a wc-be. Az első furcsaság oka, hogy Thaiföldön a helyiek nem használnak wc papírt, hanem öblítenek. Ezt a wc mellé szerelt kis slagokkal oldják meg vagy az autentikusabb helyeket, egy sima vízzel teli vödör van a wc mellé készítve, ebből meregetnek egy edénnyel... A wc papírt pedig azért ne dobjuk a csészébe, ha erre feliratokkal figyelmeztetnek minket, mert akkor valószínúleg ott nem túl jó a csatorna és dugulást okozhatunk, ha figyelmen kívül hagyjuk az intelmet.

Általános higiénia

Általánosságban azt mondhatom a higiéniáról, hogy sokkal, de sokkal rosszabra számítottam. Nem állítom, hogy Thaiföld patyolattiszta, de az utcák semmivel sem koszosabbak, mint itthon a belváros, a hotelek ( mi 4-5 csillagos szállodákban laktunk, tehát erről tudok nyilatkozni) is tiszták és összességében nem éreztem, hogy félnem kéne a rossz higiéniás körülmények miatt. Persze ne várjuk, hogy a műanyagszékes food marketben ragyogjon minden, de egyáltalán nem piszkos, figyelnek rá, hogy az asztalokat a vendégek után letöröljék, igaz a székek néha ragadnak és papírtálcán vagy műanyag zacskóban szervíroznak, de ez adja a hely zamatát:D Mi sehol nem kaptunk ételmérgezést, fertőzést, igaz sűrűn használtuk az itthonról vitt antibakteriális kézfertőtlenítőinket - ezt azért nektek is ajánlom!

Gyógyszerek

Mint említettem, nekünk semmi bajunk nem volt odakinn, egyszer mégis meg kellett látogatnunk egy patikát, ugyanis az első napokban olyan sokat gyalogoltunk, hogy bedagadt a bokám és alig bírtam járni. Mivel minden sarkon van egy gyógyszertár Thaiföldön, így kínomban bementünk egybe és félig angolul, félig mutogatva előadtuk, mi a bajom. A thai bácsika pedig egy kis tubust nyomott a kezembe. Gondoltam is, hogy mit kezjek ezzel, egy krém biztosan semmit nem fog segíteni - de azért megvettük. És képzeljétek, már az első használat után szinte teljesen elmúlt a duzzanat a bokámról és a fájdalom is elvisekhetőre csökkent. Szóval nekem nagyon jó tapasztalataim vannak a thai patikákkal kapcsolatban. Ha bármi bajotok van, bátran keressétek fel a helyi gyógyszertárat, mert - mástól is hallottam -, hogy mindenre van orvosságuk.

 Mivel közlekedjünk Thaiföldön?

Ha Thaiföld, akkor robogó! Mi is ezt hallottuk, mégis óvatosságra intenénk mindenkit, főleg azokat, akik hozzánk hasonlóan, még sosem vezettek kismotort. Eleinte mi is úgy gondoltuk, hogy majd bérlünk egyet, ám jobban átrágva a dolgot, inkább letettünk róla. Miért? Mert úgy éreztük, hogy halmozottan hátrányos a helyzetünk ezen a téren. Hiszen nem elég, hogy még sosem robogóztunk és Thaiföldön fordított a közlekedés, de ráadásul a KRESZ szabályok betartásában sem túl jók sem a thai sofőrök, sem pedig a turisták. Így mi végül ezt a kalandot kihagytuk.

És akkor mégis hogyan közlekedtünk? Nos, rengeteget sétáltunk (az első nap 17 kilométert), hosszabb utaknál pedig Grabet hívtunk, ami olyan, mint nálunk a Bolt. Ez azért jobb, mint a sima taxi, mert előre megadod, hogy honnan hova akarsz eljutni, az alkalmazás pedig megmutatja milye úton mentek majd és ez mennyibe fog kerülni. Nincs meglepetés, alkudozás, veszekedés. Ráadásul, olyan opció is létezik, hogy 4 órára, fél napra vagy egy egész napra kibérlitek az autót sofőrrel és oda mentek vele, ahova akartok. Mi ezt is igénybe vettük, így jutottunk el távolabbi partszakaszokra, de például a Big Buddhához is.

A Grab mellett egyébként utaztunk még longtail boattal – tengeren és csatornán is -, Bagkokban pedig kipróbáltuk a tuktuk mellett a metrót és a magasvasútat is. Mindegyiket ajánlom: a long boat és a tuktuk nagyon autentikus, a metró és a magasvasút pedig praktikus és gyors. Utóbbiaknál viszont készüljetek, hogy nagyjából 18 fokra le vannak hűtve a szerelvények, ami nem annyira kellemes, ha mondjuk – mint mi – csatakosra izzadva szálltok fel rá. Nálam mindig volt egy stóla, amit a vállamra, hátamra teríthettem, különben tuti tüdőgyulladást kaptam volna.

Amit a közlekedéssel kapcsolatban még érdemes tudni, hogy a zebra csupán egy csinos csíkozás az úton. De tényleg! A két hét alatt egyszer engedtek át minket a gyalogosátkelőnél – persze egy bérelt autóval egy külföldi sofőr – ezen kívül soha, senki! Hiába álldogáltok tehát a zebránál és várjátok, hogy lelassítson a forgalom, ez nem fog megtörténni. Szó szerint át kell kommandózni magatokat az úton, szóval igazából teljesen mindegy, hogy a zebránál próbáltok átkelni vagy valahol máshol.

 Hogyan öltözzünk Thaiföldön?

Nem mondok újdonságot, ha az állítom, hogy Thaiföldön a turisták által kedvelt, száraz időszakban nagyon meleg van, sőt a száraz időszakban is párás meleg idő van. Ehhez még adjuk hozzá a szikrázó napsütést és máris sejthetjük, hogy a legideálisabb öltözet az, ami szellős. Természetesen én is vittem magammal például olyan felső, ami atlétafazonú volt és szorosan követte a testem vonalát… nos, elárulhatom, hogy 3 perc alatt izzadtam át, és mivel rátapadt a hátamra megszáradni is nagyon nehezen tudott, ez pedig iszonyatosan kellemetlenné tette a viselését. Szóval, jobban jártok, ha olyan ruhákat – főleg felsőket – visztek magatokkal, amelyeket meg tud lengetni néha a szél.

Szintén fontos, hogy ha templomokat, szent helyeket látogattok meg, akkor nagyon ügyeljetek arra, hogy a vállatokat, illetve a térdeteket eltakarja a ruhátok – máskülönben nem fognak beengedni titeket az adott templomba. Persze a legtöbb helyen lehet venni vagy bérelni kendőt, szóval nagy gond nincs, ha nem körültekintően öltöztök fel, de mivel én nem szívesen osztozkodom másokkal még egy kendőn sem (főleg, hogy általában azért izzad az ember lánya a 40 fokban!) gondoltam, azért megemlítem ezt a tényt is. Én egyébként minden kirándulásunkra vittem a saját stólámat, amit tenyérnyire össze lehetett hajtani – szóval nem foglalt sok helyet – és amit bármikor előkaphattam, ha a szükségem lett volna rá, akár a strandon strandkendőként, akár a templomokban a vállamra terítve, de Bankokban is jó szolgálatot tett, amikor a 18 fokra lehűtött metróval utaztunk.

És ha már öltözködés, akkor hadd szóljak pár szót a cipőkről is. Bár Thaiföldön szinte mindenki papucsban lófrál, nem árt, ha visztek magatokkal egy kényelmes sportcipőt is, főleg ha kirándulásokat terveztek a nyaralás ideje alatt. Én elkövettem azt a hibát, hogy az első pár napon – amikor rengeteget sétáltunk – szandált viseletem és bizony be is durrant az egyik bokám (bár nekem egy sportsérülés miatt eleve gyenge). Utána átváltottam sportcipőre és nagyon jól tettem, mert például a Wat Tham Suea (Tiger Cave szentély) meglátogatásakor szandálban tuti nem tudtam volna megmászni az 1237 lépcsőfokot… Szóval, ha nem csupán a tengerparton fogtok pihenni, hanem valamelyest aktív nyaralást terveztek, akkor tegyetek be egy sportcipőt a bőröndbe.

Milyen konnektor van Thaiföldön?

Lehet, hogy ez csak nekem fontos infó, de engem minden utazásunk alkalmával izgalomban tart, hogy milyen konnektor van az adott országban, kell-e átalakítót vinnünk? Nos, Thaiföldre nem kell, ugyanis univerzális konnektorokat találunk mindenhol, amibe a hazai elektromos kütyük is bedughatóak. Azt azért megjegyezném, hogy például a telefonjaink sokkal lassabban töltődtek fel kint, mint itthon és általában kissé lötyögött is a konnektorban a dugó, de alapvetően működött a dolog.

Mi mennyibe kerül Thaiföldön?

Azt hiszem a mi mennyibe kerül sem egy elhanyagolható kérdés a legtöbb utazó számára, úgyhogy lássunk is néhány számot. Az árakat a helyi pénznemben, azaz THB-ban adom meg, ami ugyan az árfolyammal együtt mozog, de szerintem jobb, mintha a jelenlegi forint összeget írnám le, hiszen azok már biztosan nem lesznek relevánsak 1 év múlva ilyen forintingadozás mellett. Az persze fontos, hogy 1 THB az utazásunkkor, azaz 2023 márciusában kb. 10 Ft volt, tehát így érdemes számolni.

• 0.5 l víz: 7-10, nagyobb kiszerelés 14-20
• sör: 70-től felfele (180-350 koktélbárban fancy sör)
• kókuszvíz: 30-70
• chips: 30-70 mérettől függően
• pizza: 300 (étteremben)
• tom yum leves rákkal, kifőzdében: 100-120 (étteremben 250-től)
• pad thai csirkével kifőzdében: 50-100 (étteremben 350 is volt)
• csirkenyárs: 20 (Bangkokban az utcai árusnál 10 volt)
• helyi palacsinta banánnal és nutellával: 40
• Phuket-Krabi út taxival: 3000
• long boat út Ao Nang Beach-ről Railay Beach-re: 100
• szervezett egésznapos speed boat túra ebéddel vízzel (Phi-Phi, Maya Bay belépővel együtt, snorkerezés, úszkálás): 1800/fő
• Grab sofőrrel 4 órára: 1400; 8 órára 1800
• strandtáska: 400
• helyi megkötős nadrág 150
• napvédő spray: 60-tól (a sima naptej 40-től)
• wc használat: 10-12

Hirtelenjében ezek a dolgok jutottak eszembe, amiket szerintem érdemes tudni Thaiföldről, de ha marad még kérdés, akkor nyugodtan tegyétek fel nekem az Instagramon, az ehhez a bejegyzéshez tartozó kép alatt, én pedig szívesen válaszolok ott rá. Illetve hamarosan jönnek a kirándulós bejegyzések is, ahol elmesélem, hol jártunk és mit csináltunk Thaiföldön a 14 nap alatt.

Tarts velem – Come with me!