Gyereknap - Add neki, amire igazán vágyik!
A gyereknap sokak szemében amolyan mondvacsinált ünnep, mint a Valentin-nap vagy a nőnap... minek az? Szeressük egymást mindig, felesleges külön napot szentelni a szeretetnek és mit ünnepeljünk azon, hogy nőnek születtél. A gyerek meg minden nap gyerek, jó dolga van és pont. Pedig ez azért nem ennyire egyszerű!
Egy kis tényfeltárás
A gyereknap is több mint egy pehelykönnyű, vattacukros, csillámporos álom – komoly jelentést hordoz. Sőt valójában kettőt is, mivel a gyermeknapnak eleve két eredete van: az egyik a nemzetközi gyermeknap, a másik az egyetemes gyermeknap. Előbbit Mustafa Kemal Atatürk, a Török Köztársaság létrehozója hirdette meg, míg utóbbit az ENSZ közgyűlése hívta életre. A kettő mára már eggyé vált a fő üzenet azonban még mindig nem teljesen tiszta a legtöbbek számára. A legjobban talán a Gyermekjogi Egyezmény foglalja össze, mire is kéne figyelmet fordítanunk – s valóban nem csak ezen a napon. Magyarország 1991-ben írta alá az Egyezményt, amely három fő pillért határoz meg a gyermekek jogaival kapcsolatban:
Védelem: minden gyermeknek joga van a védelemhez, hogy semmilyen módon ne lehessenek bántalmazás áldozatai és ne kelljen se az elhanyagoltság, se pedig a kizsákmányolás miatt szenvedniük.
Ellátás és gondozás: minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy az alapvető szükségletei ki legyenek elégítve, tehát megkapja a megfelelő táplálékot, az egészségügyi ellátást és az oktatást.
Részvétel: minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy szabadon részese lehessen a közösségi életnek, azaz gyakorolhassák a vallását, valamint a gondolat- és szólásszabadságot.
Amióta anyává váltam nagyon érzékenyen érint minden gyerekes téma. Sosem voltam egy érzelgős típus, de manapság már ott tartok, hogy egy reklámon is képes vagyok bekönnyezni... Pedig ez pár éve elő nem fordulhatott volna velem. Most már azon is fel tudom húzni magam, hogy a fenti jogokat le kellett írni, mert valahol ez egyáltalán nem természetes. És hogy hiába vannak leírva, ettől még rengeteg országban, sőt itthon is, sok-sok családban a gyerekek teljesen semmibe vannak véve vagy még annál is rosszabb...
Szóval a gyereknap nem csupa móka és kacagás, már ami az eredetét illeti, így aki csak legyint erre az ünnepre, az gondoljon bele kicsit a mélyebb jelentésébe is és lássa meg a figyelemfelhívást is benne!
Mi vagyunk a legjobb ajándék
Viszont pont a fentiek miatt igenis legyen móka és kacagás maga az ünnep. Ezen a napon valóban adjuk a legjobbat a gyermekeinknek, s itt egyáltalán nem drága ajándékokra gondolok, mert a legnagyobb kincs a kicsik számára az idő, amit velük töltünk.
Amikor nem a munkából rohanunk értük és siettetjük őket, hogy menjünk már, mert otthon millió feladat vár még ránk.
Amikor nem csak félszemmel sandítunk rájuk a laptop vagy a telefon villogó képernyője mögül, holott ők csillogó szemmel, lelkesen mutatnák az új rajzukat vagy az autómosót, amit az apró kezecskéikkel építettek.
Amikor este nem a tévé elé ültetjük őket, hogy egy villogó doboz mondja el nekik az esti mesét, hanem bekucorodunk melléjük a félhomályba és igazi könyvet olvasunk. Amikor nem egy újabb tárgyat adunk nekik, hanem közös élményeket, közös nevetést, amelyre húsz év múlva is emlékezni fognak.
Mert emlékezni fognak! S egyáltalán nem mindegy, hogy mire.
Mindannyian ugyanazt a pörgő mókuskereket hajtjuk, de kell, hogy néha megálljunk és körülnézzünk... ám ne csak nézzünk, lássunk is. Baromi nehéz, de érdemes! Különben mi értelme egyáltalán élni?
Gyermeknap alkalmából torpanjunk meg és szemlélődjünk kicsit. Figyeljünk egymásra, figyeljünk a gyermekünkre/gyermekeinkre és adjuk nekik a legnagyobb ajándékot: teljes önmagunkat...
