Helló, halloween!

A legtöbb ember fejében teljes káosz él azzal kapcsolatban, hogy október utolsó valamint november első napjaiban voltaképpen mit is ünneplünk. Összemossuk a mindenszenteket, a halottak napját, amihez az utóbbi években még az egyre népszerűbb halloween is társult.

Sokan úgy vélik, hogy az amerikai halloween rátelepedett a magyar halottak napjára, ami egyben a mindenszentek ünnepe is, holott ezt a három dolgot más-más napon kell tartani és mindhárom saját jelentést hordoz.

Erre én is csak akkor jöttem rá, amikor kicsit utánanéztem a dolgoknak és mivel szerintem ez egy érdekes valamint hasznos téma is, arra gondoltam, hogy röviden megírom, mi micsoda.

Halloween

Kezdeném is a halloweennel, méghozzá azért pont azzal, mert időrendben haladva ez van legkorábban, méghozzá október 31. éjjelén.
Akár hisszük, akár nem a halloween nem egy amerikai őrület, még akkor sem, ha valóban Amerikában van manapság a legnagyobb kultusza. A halloween voltaképpen egy kelta hagyományból táplálkozik, tehát őshazája Írország, innen hurcolták be az Újvilágba a kivándorló ír telepesek nagyjából a XIX. század végén.
A kelták eredetileg úgy tartották, hogy október 31-én a holtak szellemei visszatérnek az élők világába, s hogy az ártó lelkeket távol tartsák maguktól, mindenféle rémségnek öltöztek be illetve töklámpást faragtak. Ennek példáján ma is sokan maskarát húznak, tököt faragnak és vidám mulatságokat tartanak – bár valószínűleg ezzel nem a rossz szellemeket igyekeznek elűzni, csupán jó alkalom egy kis baráti összejövetelhez.

Mindenszentek

Mindenszentek ünnepe november 1-re esik, tehát a halloween egyáltalán nem vette át az itthon is régóta jól ismert hagyomány helyét. A mindenszentek nem más, mint a római katolikus egyház saját ünnepe, amelyet nagyjából a VIII-IX. századtól tartanak meg a keresztények, méghozzá az üdvözült lelkek emléknapjaként. Tehát ezen a napon azokról a halottainkról emlékezünk meg, akik a mennyországba jutottak. Ilyenkor a legtöbben gyertyát gyújtanak és kilátogatnak a temetőbe, hogy virágot vigyenek elhunyt szeretteik sírjára.

Halottak napja

A halottak napja pedig egy harmadik ünnep, amelyet november 2-án tartunk. Ez a hétköznapi ember számára nagyon hasonló, mint a mindenszentek – össze is szokták mosni a kettőt -, ám egyháztani szempontból mégis teljesen más. Míg a mindenszentek az üdvözült lelkek emléknapja, addig a halottak napja a szenvedő lelkekről szól, tehát azokról, akik még a purgatóriumban várakoznak arra, hogy bűneiktől megtisztuljanak.
Ezen a napon, akárcsak mindenszentekkor, szintén gyertyát szokás gyújtani, viszont az ilyenkor elmondott ima vagy celebrált mise egyfajta közbenjárás is, amelynek segítségével a tisztítótűzben ragadt szeretteink szenvedéseit enyhíthetjük.

Kell-e nekünk halloween?

Erre a kérdésre mindenki válaszoljon maga. Én személy szerint többször írtam már arról itt a blogon, hogy mennyire fontosnak tartom az ünnepeket. Az a véleményem, hogy minden alkalmat érdemes megragadni, hogy kicsit kidugjuk a fejünket a szürke hétköznapok tengeréből. Éppen ezért, én igenis szeretem a karácsonyt, a szilvesztert – számomra egyik sem erőltetett vagy mesterkélt. Szeretem a Valentin-napot, az anyák napját, sőt mi az apák napját is megtartjuk. Úgy gondolom, hogy ha nem figyelünk, akkor bedarál minket a mókuskerék és azon vesszük észre magunkat, hogy csak tekertük, tekertük egy életen át, minden öröm nélkül.

Szerintem tehát érdemes minden vidám, meghitt vagy szomorú pillanatot elkapni és átadni magunkat nekik. Díszítsünk karácsonyfát, szórjunk konfettit, keressünk tojást, romantikázzunk, fújjuk el a szülinapi gyertyát, vigyünk virágot a sírokra... és akinek jól esik, faragjon tököt és öltözzön be vámpírnak vagy boszorkánynak. Miért ne?